Mi a természetes egészség?

természet

Valaki azt mondta: "A természet nem tiszteli azt, amit mi nélküle teszünk."

Ezek a szavak tele vannak jelentéssel... és igazsággal. A természet törvényeinek figyelmen kívül hagyása kockázatos, sőt veszélyes lehet.

A természet minden életfolyamatban

Hiszem, hogy a természet áll minden életfolyamat középpontjában. Ahhoz, hogy hozzáférjünk ahhoz, amit nyújtani tud, tiszteletben kell tartanunk törvényeit, és a törvényeknek megfelelően kell cselekednünk. De a közvetlenség korában élünk. Mindent akarunk. Mindent azonnal akarunk.

A szépség keresése és a fiatalság visszanyerésének vágya sem kivétel. Savak, szikék, zsíros krémek és műtétek: vajon ennyi agresszió valóban jótékony hatással lehet az egészségünkre, a bőrünkre? Rövid távon az eredmények meggyőzhetnek egyeseket. De előbb-utóbb újra és újra és újra elölről kell kezdenünk. Arról nem is beszélve, hogy a műtétek, az égési sérülések és az irritáló krémek használata mind-mind kockázatot hordoznak magukban.

Ne feledjük, hogy egy olyan szerv - például a bőr -, amelyet nem használunk, elsorvad. Hogyan tud a bőr regenerálódni, megőrizni a szépségét, táplálni magát, ha ellustítjuk, ha nem edzük?

Gyógynövények, termálvizek, állatterápia, kertészkedés... A természetet mindig is használták az emberek gyógyítására a világ minden táján. Nemrégiben a természethez való hozzáférés még eladható szolgáltatássá vagy áruvá is vált! Magyarázatok.

A természetes egészség valami újdonság?

A természet mindig is az emberekkel bánt a világ minden táján. Az emberek az adott környezetükre jellemző gyógynövényeket használják, a kultúrájukra jellemző know-how-nak megfelelően. A természettel való kapcsolat csökkenti a stresszt. A levendula például ősidők óta ismert nyugtató és emésztést elősegítő tulajdonságairól. A genepit a hegylakók a magasban végzett fizikai erőfeszítések során fellépő fáradtság leküzdésére értékelik.

A természetgyógyászat a világ egyik hagyományos gyógymódja, és a test védekezőképességének természetesnek és biológiainak tekintett eszközökkel történő erősítését célzó ápolási módszerek összességeként határozható meg. A hagyományos gyógyászati gyakorlatok egyike, amelyhez tartozik például a fitoterápia, az aromaterápia vagy a gyógynövényterápia is.

Vajon a világon mindenhol működik ez a természetfelfogás?

Megállapították, hogy a természet pozitív hatásairól szóló tanulmányokat ritkán, de gyakran a jólét szempontjából kedvező természeti környezetben végzik. Mi a helyzet tehát az érvényességükkel?

A természet hatásai jelen vannak, a természet típusának megkülönböztetése nélkül. Akár zöld, akár nem, akár jó az időjárás, akár nem, akár vannak vizes elemek, akár nincsenek, a természet pozitív hatásait tapasztaljuk.

Természet: hatékony gyógymód

A természettel való kapcsolatteremtés valódi jótékony hatással van a testre és a lélekre. Számos tanulmány bizonyítja, hogy ezek a szabadtéri tevékenységek csökkentik a városi stresszt, javítják fizikai állapotunkat, növelik önbecsülésünket és társaságkedvelőbbé tesznek bennünket. A természet mindenki számára elérhető gyógymód, amelynek nincsenek mellékhatásai, ezért ne fosszuk meg magunkat ettől! Ez az ökoterápia alapfeltevése, az Atlanti-óceán túloldaláról indult mozgalom, amelyet Európában is kezdenek követni...

Önálló terápiák

Egyes terápiák a természettel való kapcsolaton alapulnak. Létezik a kertészeti terápia, a kertészkedésen keresztüli gondozás. Vannak terápiás kertek, amelyeket a gondozóintézményekbe integrálnak. Ezek a kertek hozzáférést biztosítanak a természethez, jó közérzetet és kényelmet nyújtanak, és lehetőséget nyújtanak a betegek számára, hogy gondoskodjanak az élettel való törődésről.

A kert alapvető földrajzi tér, a jó természet szimbolikus helye, a világ redukciója.

A Japánban shinrin-yokunak nevezett szilvoterápiát 1982 óta ismerik el az országban megelőző gyógymódként. Ismerjük az erdei fürdőket, a fákkal való érzékszervi elmerülést. Qing Li doktor, a Shinrin-Yoku, az erdei fürdőzés művészete és tudománya című könyv szerzője nyolc éven át végzett kutatásai alapján ismerteti a gyógymód előnyeit: az immunrendszer erősítése, a vérnyomás csökkentése, a vércukorszint csökkentése, a koncentráció és a memória javítása stb.

Az állatokkal való kapcsolat szintén jótékony hatással van a mentális egészségre, és néha beépíthető a terápiás megközelítésbe.

A szervezet számára szükséges baktériumok

Biológiai szinten a természettel való érintkezés erősíti az immunrendszert a környezeti baktériumokkal való érintkezés révén, például amikor az erdőben sétálunk vagy kertészkedünk, és a kezünket a talajba tesszük. Erre a következtetésre jutott számos japán tanulmány, különösen Dr. Qing Li erdei fürdőzéssel kapcsolatos munkája és Dr. Christopher Lowry munkája a Mycobacterium vaccae baktériummal kapcsolatban.

Séta a szabadban

A séta gyógyító és gyógyító hatású is lehet! A szabad levegőn való gyaloglás ötvözi a természettel való kapcsolatot és a fizikai aktivitást. "A séta a legjobb orvosság az ember számára" - mondta Hippokratész 2000 évvel ezelőtt. Azóta cikkek jelentek meg a témában, és mindannyian egyetértenek abban, hogy a séta pozitív hatással van az egészségre, mind fizikailag, mind mentálisan.

Ökospszichológia: önmagunkról és a Földről való gondoskodás

Az ökopszichológia egy kevéssé ismert mozgalom, amely a psziché és a természet közötti kapcsolat megértésére törekszik. Arra hív fel bennünket, hogy megkérdőjelezzük a természettel való kapcsolatunk és tágabb értelemben a környezetünkkel való kapcsolatunk hatását pszichológiai működésünkre. Azt tételezi, hogy "a bolygó, az emberi közösség, valamint belső életünk szenved attól, hogy elveszítjük a kapcsolatot az élettel" - állítják M. Romanens és P. Guérin, az ökopszichológiával foglalkozó forrásoldal szerzői. Egy hosszú történelmi folyamat hozta létre ezt a szétválást az ember és a természet között, ami ma arra készteti az embereket, hogy elpusztítsák saját otthonukat. Az ökopszichológia által javasolt belső ökológia azt jelenti, hogy fel kell ismerni a szenvedést, amelyet a technológiai társadalom generál bennünk azáltal, hogy helyet adunk az érzéseinknek és érzelmeinknek, különösen az archaikus részünkkel való újbóli kapcsolatteremtésnek.